Pecznyík Pál
Isten, ma is látható!
Sokan mondják: nincs is, világot Alkotó,
mivel testi szemmel, arca nem látható.
Pedig keze nyoma, látható mindenütt,
oszlat Ő éjszakát, reggel hoz fényt, derűt.
A természet ölén, bármerre fordulunk,
alkotásaiban, kezére bukkanunk.
Derült éjszakákon, a csillagos égen,
sokmillió csillag, ragyog csodás fényben.
Távcsövek ezrei, merednek ég felé,
színes csillagmező, vetül szemünk elé.
Isten úja nyoma, földön is látható,
Naparcát tükrözi, a sima tiszta tó.
Bátor hegymászóink, azért kelnek útra,
láthassák mint ragyog, havas hegyek csúcsa.
Madárfajok? Szőnek, varnak, építenek,
szorgos méhecskéink, sok mézet gyűjtenek.
Szent János bogárnak, van kicsi lámpája,
fénye: éjszakákon, Isten nagy csodája.
Zöld fűszálak között, ragyog pici fénye,
nyári éjszakáknak, élő tüneménye.
Sorolhatnám tovább, a szebbnél szebb csodát,
általuk Isten szól: láthatsz, művemen át!
Ember: Isten arcát, ha látni akarod,
csodás műveiben, mindenkor láthatod!
Celldömölk,
2012. I. 5.
.jpg)
.jpg)
