Pecznyík Pál:
Isten láthatatlan!
Sokan mondják nincsen Isten! Ha van: legyen látható?
Levegő is, mit beszívunk, szemünkkel nem látható?
Isten, Lélek. Jelen van a Föld alatt s a Föld felett,
Mi látható: az Ő műve, letagadni nem lehet!
Az angyalok milliói, mennyben szent szavát lesik,
ha akarja: eső pereg, ha akarja: hó esik,
Ő ismeri, hány fűszál van, fákon mennyi falevél,
szent szavára, bősz orkánná duzzadhat a gyenge szél.
Hatalmánál fogva égen, földön, mindent megtehet.
Egykor: meg is fogja tenni, megráz földet és eget!
De akkor az Őt tagadó, félelmében elalél,
elrejtőzne barlangban is, Istentől annyira fél.
Reszket majd a bűnös aki, Istennel szembe szegül.
Eléri őt szent haragja, s kénköves tűzbe kerül!
Isten mondta: és szavára, megolvad a Föld s az Ég,
Új ég, új Föld jön majd létre, milyen nem volt soha még!
Áldott Atyánk, oda várja Benne hívő fiait,
Fia vére eltörölte róluk, bűnük nyomait.
Oly szépség vár ott bennünket, mit nem látott soha szem,
s örömünk szebb új hazánkban, nem ér véget, sohasem.
Celldömölk
2011. VIII. 16.
.jpg)
.jpg)
