Jégcsapok

A téli képek

Forrás

netről kiválogatva

Hópelyhek

Reményik Sándor

Hópelyhek

Hópelyhek az én álmaim, 

Fehérek, halaványak, 

Néha eltűnnek-foszlanak, 

Alighogy földreszálltak.

Hópelyhek az én álmaim, 

Fenn zizegve zenélnek, 

Szelíden, árván, félszegül -

Meg ne lássa az élet!

De néha szél jő hirtelen, 

Jőnek kemény fagyok

S az ártatlan sok hópehely 

Vésztjóslón kavarog.

Akkor halomba hullanak, 

Mint kísértetek nőnek

S leplük végül elég a föld 

Felére szemfedőnek.

És akkor, mintha Istenük 

Örök párbajra hínák:

A feneketlen mélybe lenn 

Döngenek a lavinák!

Vigasztalásul ....

Adjon neked Isten ...

Adjon neked Isten ...

Adjon neked Isten

minden viharhoz egy szivárványt,

Minden könnyhöz egy mosolyt,

Minden szükséghez egy ígéretet,

és minden megpróbáltatásban egy áldást.

Minden gondhoz, mit az élet hoz

egy hű barátot, akivel megoszthatod.

Minden sóhajhoz egy édes dalt,

és minden imára választ.

Legyen mindig munkád,
kezeid ne legyenek tétlenek.
Legyen mindig pénzed a szükségesre,
és legyen sapkád, ha kell, akkor kettő is.
A napsugár találja meg ablakodat,
és legyél biztos felőle,
hogy minden eső után kiderül újra az ég.

Egy jó barát biztos keze
legyen a számodra elérhető,
és Isten töltse be mindig a szívedet
bátorító örömmel.

Legyen életutad járható,
azt kérem számodra.
Fagyos, dermesztő napokon
valakitől mindig kapj meleg szavakat.
Sötét éjszakáidat
telihold világítsa meg,
és járható út vezessen mindig házadig,
s örök hazádig.

Ha bajban vagy,
Isten ne aludjon bárkádban soha.
Oltalmazón borítsa föléd tenyerét,
és útjaid fölfelé vezessenek.

Az időjárás ne legyen ellenséged,
hátszéllel járj,
s a vihar ne sodorjon szakadékba.
Mire az ördög észbe kap,
hogy te arra jártál,
már régen a mennyországban
legyen otthonod!

/ír áldás/